Gazdavélemények

GAZDAVÉLEMÉNYEK

Rapcsák LászlóNehéz eldöntenem, melyik a kedvenc Marton Genetics hibridkukorica fajtám, mind megtalálja a helyét a termesztésben. Idén Bodrogot, Mv 277-et és Mv 343-at vetettem, de az elmúlt években elég sok hibridet használtam, az adott tábla tulajdonságaitól, vagy éppen attól függően, hogy mennyit tudtam inputokra költeni. A nagyon korai Mv 251-et a saját állataimnak szoktam vetni, akárcsak a magas karotin tartalmú Bodrogot. Nagyon meg voltam elégedve az Mv 255-tel: egy korszerű, nagy tudású hibrid. Az Mv 277 és 343 is rendre jól teljesítenek, és még időben lehet utána búzát vetni. A Hunor adott már nekem 95 mázsát is, úgy, hogy meg voltam szorulva, és nem tudtam alá se foszfort, se káliumot tenni, csak nitrogént. A Kamaria, Mv Tarján, Mv Koppány, Somacorn fajtáknak illik odatenni a megfelelő mennyiségű tápanyagot, de termésben vissza is tudják adni.

Rapcsák László
Őstermelő, Kunbaja

Tóth JánosA Marton Genetics Mv 277-es hibridjét termesztem már évek óta. Nagyon jól illeszkedik a helyi adottságokhoz, és beleillik a vetésváltásba. Számomra igen fontos tulajdonsága a korai vethetősége, az igen kiváló vízleadása, és kifejezetten jól reagál a tápanyag utánpótlásra. 60-70 mázsás termést normál évjáratokban el tudok érni a 277-sel, szeptemberi betakarítással, 14-15 százalékos vízzel. A beltartalmi értékeiről leginkább hallomás alapján tudok nyilatkozni: a kacsás, libás gazdatársaim nagyon elégedettek vele. Korán vethető hibrid, és a tavaszi lehűlések alkalmával sem lilul be, pedig ez sok kukoricára jellemző hideg időben. A szárazságtűrését is igen jónak mondhatom, ami megfelelő kálium utánpótlással tovább javítható. Stabil kukorica, amit merek ajánlani a környéken bármely kisebb termelőnek, de akár nagyobb területre is. Különösen azoknak javaslom, akiknek fontos, hogy korán, kis vízzel tudjanak betakarítani: meglepően jó a vízleadó képessége. Számomra az sem mellékes szempont, hogy magyar fajta, aminek a vásárlásával magyar kutatást támogatok, és ebből is magyar embereknek lesz munkája. Mi magyarok is tudunk jó kukoricát nemesíteni, amik képesek ugyanarra a teljesítményre, mint más hibridek!

Tóth János
Családi gazdálkodó, Baks

Kerekegyháza nem kifejezetten kukoricatermesztésre alkalmas terület, mivel szeretek kísérletezni, ezért az elmúlt években nagy parcellás fajtasorokban összehasonlítottam több nemesítőház számomra éréscsoportban megfelelő hibrid kínálatát, gondolok itt a FAO 300-380-ig. (Dekalb, Pioneer, Syngenta, MG). Ezen a területen legnagyobb termést a martonvásári nemesítésű kukoricák tudták produkálni.

Ezelőtt 6 éve váltottam martonvásári kukoricákra, itt a hibridek megválasztásakor igyekezni kell a mielőbbi virágzásra, hogy a megporzás, illetve a szemek kötődése még a hőségnapok előtt megtörténjen.
Az első hibrid, amit nagyobb területen kipróbáltam az Mv 255 volt, nagyon elégedett voltam vele, rekordtermést értem el, ami ebben a térségben szokatlan, mivel itt 3-5 tonnás termésekhez voltunk/vagyunk szokva.
Az Mv 255 éréscsoportja rövidebb, de kétcsövűségre hajlamos, 2016-ban 10,04 t/ha eredménnyel sikerült betakarítanom, ami egy FAO 290-es kukoricától nagy elégedettségre ad okot.

2013-ban az Mv 343 11,4 t/ha eredménnyel a legnagyobb termést adta, mindemellett a legjobb vízleadást is magáénak tudhatja az általam termelt MG hibridek közül.
Az Mv 343 betakarításkori szemnedvessége 1 – 1,5%-al volt magasabb, korábbi társaihoz képest.

Mv 277 is volt a gazdaságban, de ezen a területen egycsövűség jellemezte, így a termésmennyiség nagyon behatárolt.

De nem minden a megfelelő vetőmag megtalálása, ez igazából kevés volna a jó termés eléréséhez. Sertéstelepet működtetünk, ahol 120 anyakoca és annak szaporulata nevelkedik, így számunkra fontos, hogy jó beltartalmi paraméterekkel rendelkezzen az a kukorica, amit malacok elé rakunk. A tápanyag utánpótlás egy részét szervestrágyával megoldjuk, emellett természetesen egyéb tápanyagokkal is kiszolgáljuk a kultúrnövényt. A jó eredményekhez, viszont elengedhetetlen a kedvező időjárás.

Megjegyezném, hogy Kerekegyházán, ahol gyenge adottságú területek vannak, még az aszály is szinte minden évben megnehezíti a termelők dolgát, de a konkurens fajtákhoz képest, akár 1-1,5 tonnával is többet tudtak teremni ezen a területen a martonvásári nemesítésű fajták.

Árpából már hatodik éve vetem a KWS Meridian fajtát, nagyjából 30 ha-on. Nagyon megvagyok vele elégedve, hiszen 8 AK-s földekben is képes, akár 7 tonna/ha-os termést elérni.

Peczelák Lajos
Kerekegyháza  ( 300 ha), Bács- Kiskun megye

Tóth János

850 ha-on gazdálkodunk, melyből 300 ha kukoricát vetünk minden évben.

Évek óta sikerrel termesztjük a martonvásári kukorica hibrideket.

A kukorica vetésterületünk nagyobb részén (2/3-án) a Marton Genetics hibrid kínálatából választunk, már több mint 10 éve.

Területeinken a Mikolt, Estilla és az MV Tarján szerepelt kiváló teljesítménnyel az elmúlt években.

Intenzív gazdálkodás mellett, de öntözetlen körülmények között a Mikolttal érjük el a legjobb eredményt.

Nem ritka a 12-14 t/ha termésátlag egy jobb évjáratban. Azokon a területeken vetjük, ahol a feltételei adottak a 10 t/ha feletti termésszintnek. Kiváló termőképesség mellé jó szárszilárdság is társul, ezért ha a  betakarítás elhúzódik, akkor sem dől meg az állomány.

Közepes, kissé gyengébb területekre az Estillát vetjük, melynek igen jó az alkalmazkodó képessége.

Alacsony növénymagasság jellemzi, így kevés szármaradványt hagy maga után.

A jó termőképesség mellé igen jó vízleadás társul, így az évjáratok nagy részében már október elején alacsony szemnedvességgel be tudjuk takarítani.

A gyengébb területeinken az Mv  Tarjánt használjuk, ami kiváló aszálytűréssel rendelkezik és igen jó az ár/érték aránya.

Mindezek miatt nagyrészt extenzív körülmények közé vetjük.

Kovács Mg. Kft , Kamut
Békés megye

Rapcsák László

Ócsai Árpád vagyok Nyírbogdányban ( Szabolcs Szatmár Bereg megye ) kis családi gazdaságot üzemeltetünk összesen 60 ha szántó területen amiből 30 ha minden évben silókukoricát termelünk

 Fő profilunk a tejelő szarvasmarha tartás, így nagy hangsúlyt fordítunk a jó minőségű siló készítésre, ehhez találtuk meg a legjobb silókukorica hibrideket melyek a leginkább képesek alkalmazkodni a homokos talajokhoz és a változó időjáráshoz.

Tavaly – 2017-ben – használtam először martonvásári siló hibridet a Maximát és a Classilt. Nagy megelégedettségemre az állomány kiegyenlített volt, átlagosan 3,5-4 m növénymagassággal 47-50 t/ha silóhozam mellett, ami a talajadottságaink mellett jónak mondható.

Az idei évben teljes vetésterületben szavaztunk bizalmat a martonvásári siló hibrideknek, valamint területet és lehetőséget biztosítunk egy az összes silókukorica hibridet tartalmazó fajtakísérletnek is, melynek tapasztalatait , majd későbbi eredményeit nagy örömmel osztom meg gazdatársaimmal Facebook csoportomban!

Ócsai Árpád
Szabolcs – Szatmár Bereg megye

Tóth János

1990 óta működi a gazdaságom. Kezdetektől a Martonvásári vetőmagokat választottam vetéstervembe,úgy őszi kalászosból, mint kukoricából. Eleinte a gazdálkodás minden buktatóját átéltem,mert hiányzott a szakmai tudás, amit fokozatosan saját erőmből,tapasztalatomból megszereztem

A kukoricák  közül, már a régi nevekre nem is emlékszem, az Mv Tarján  és az Mv Koppány azok a hibridek, amelyeket nagyobb területen és már sikeresen termesztettem.

Az idő haladtával, a technikai és technológiai fejlődésemmel már az intenzív vetőmagok táborából választotta, így került a palettára a Kamária és az Estilla.

Ezek az intenzív hibridek látványosan nagyobb hozamot és árbevételt hoztak a gazdaságomnak, melyek megteremtették a további fejlődésem lehetőségét.

Tavaly, még egy lépcsőfokot léptem és a prémium kategóriába tartozó Olek hibridet próbáltam ki, teljes elégedettséggel.

Az idei évben a vetéstervem úgy alakul, hogy kevesebb lesz a kukorica területem és mindenhol gyenge adottságú talajba kerül a mag, így most visszatértem egy jól bevált hibridhez, melynek nagyon jó az ár-érték aránya, ez pedig az Mv Tarján.

Krizák Ferenc Egyéni vállalkozó
Tolna megye, Paks-Forrás major

Rapcsák László

Tolna megye Északi részén a Mezőföld és a Tolnai dombság találkozásánál fekvő Pálfa község határában 110 hektár területen családi gazdálkodóként tevékenykedem, amit a szüleimtől vettem át 4 évvel ezelőtt.

Vetésszerkezetünkben évente 60-70 hektáron termesztünk kukoricát, átlagterméseink 10-13 tonna/hektár között alakulnak.

Martonvásári kukoricahibrideket 2015 óta vetünk. A nagyszerű genetikai háttérrel rendelkező új hibridek,mint a Margitta vagy a Koregráf meghálálják a gondos és szakszerű termesztést.

Ezek az intenzív hibridek a jó kúltúrállapotú, tápanyagban gazdag talajokon tudják kifejteni a magas terméspotenciáljukat és a kiváló vízleadási dinamikájukat.

Az elmúlt években több helybéli gazda látta üzemi körülmények között, hogy mit tudnak ezek a hibridek. Mindanyian elismerően nyilatkoztak és a látottak alapján vásároltak is ezekből a vetőmagokból.

Az idei vetéstervünkben a teljes kukorica területre Margitta és Koregráf vetőmagokat vásároltunk.

Lakos Kinga, Családi gazdálkodó
Tolna megye, Pálfa

Tóth János

Családi gazdaságom 2002 óta működik, 210ha-on, jó gazdálkodási viszonyok között(30-35AK talajok). Hagyományos növénytermesztést folytatok, melynek, évek óta fő növénye a kukorica.

Több, mint 10 éve használok Martonvásári kukorica hibrideket, melyek közöl az Mv Koppány mellett az Mv 343 foglalta el a vetésterületem jelentős hányadát.

Az újabb hibridek közül kipróbáltam a Kamariát, Estillát, Oleket és a Koregráfot.

Közepes intentzitású technológiám mellett ezek a hibridek is kiválóan teljesítettek, de az Mv 343 hozamban, vizleadásban, ár-érték arányban tökéletesen megfelel az elvárásaimnak, így az idei évben is a kukorica terület 90%-át ez a hibrid foglalja el.

Vörösmarty Peczkó Lajos, Családi gazdálkodó
Tolna megye, Nagyszokoly

Az egyetem elvégzése után, 2008 óta foglalkozom mezőgazdasággal, mint vállalkozó.

2013-ban, a terület növekedése miatt, létrehoztam a Hollósi Agrár Kft-t 320ha területen.

Martonvásári kukorica hibrideket 8 év óta használok a vetéstervemben, kezdetben a Kamária, Estilla hibrideket választottam.

Tavaly,mivel gazdaságomban a növénytermesztés mellett, húsmarha hízlalással is foglalkozom, ahol a betakarított termést nedvesen tartósítva tárolom az állatok számára, a palettába bekerült a kései éréscsoport kiemelkedő hibridje az Illangó.

A megváltozott körülmények úgy hozták, hogy ezt a hibridet szemesként kellett betakarítani. Október közepén betakarítva 21% átlag nedvesség tartalom mellett 12t/ha feletti termést adott.

Az Illangó hibridnek idén is biztos helye van a vetéstervemben.

Hollósi Tamás Ügyvezető igazgató, Hollósi Agrár Kft
Tolna megye, Nagydorog