A termésbiztonság két fő pillére egy kisgazdaságban: Koregraf és Mv Nemere

A termésbiztonság két fő pillére egy kisgazdaságban: Koregraf és Mv Nemere

Hogyan lehet egy 60 szarvasmarhát hizlaló, 56 hektáros vegyesgazdaság sikeres üzemméret? Titka a gondos fajtaválasztás, a termésbiztonság és a szervestrágya!

Demeter Gábor őstermelő Véménden él és gazdálkodik, ahol 60 db bikaborjat hizlal és 56 hektár szántóterületet művel, amelyen a jószágok takarmányát termeli meg, a felesleget pedig értékesíti. A területi adottságok a baranya megyei Véménd és környékén 18,5 AK körüli átlagos értéket mutatnak. Mindezek ellenére a táblák eltérő minőségűek, így vannak 9 aranykoronás, agyagos területek is. A földek 15 km-es körzetben helyezkednek el és általában sok kisebb, 5 hektáros táblából állnak össze.

Demeter Gábort a vetésforgóról és a termesztéstechnológiájáról kérdeztük.

Milyen kultúrákat termeszt és milyen technológiai elemekkel tud javítani a versenyképességén?

“A vetésforgó kialakításakor a teljes területemet négy közel-egyenlő részre osztottam, így egy negyed részben lucernát és fűkeveréket, egy negyed részben kukoricát, két negyed részben pedig kalászosokat vetek.

Máris jobban megy a munka, ha ilyen szorgalmas segítsége van a gazdának! – fotó: Demeter Gábor

A kukorica teljes vetésterülete általában 15-20 hektár és három évente kerül ez a kultúra ugyanarra a helyre. A kukorica alá minden évben kihelyezünk szervestrágyát, amit különösen fontosnak tartok a szántóföldi növények esetében – de a kukorica esetében még inkább. A gazdaságunkban talajmintavétel is igazolta, hogy milyen jótékony hatása van a szervestrágyának – mindamellett a szarvasmarhatartás jelentős melléktermékeként tekintek a trágyára gazdasági szempontból is. Viszonylag jól gépesített gazdaság vagyunk, szinte mindent el tudunk végezni a saját gépparkkal.

A kukorica termesztéstechnológia tekintetében az egyik legfontosabb dolognak tartom a fajtaválasztást – így nagyon régóta jól bevált hibridekkel dolgozom a Marton Genetics kínálatából.

Fontos szempont számomra, hogy itthon hazai nemesítésű, magyar nemesítőház által fejlesztett vetőmagokat használjunk – és a hitvallásomat sok év tapasztalata is bizonyította, hiszen semmivel sem tudnak kevesebbet ezek a hibridek, mint a külföldi, nagy nemesítőházak genetikái.

 

“A hazai nemesítésű hibridek semmivel sem tudnak kevesebbet mint a külföldi, nagy nemesítőházak genetikái.”

A jól bevált gyakorlat szerint április 10-e körül szoktam vetni és a teljes gazdálkodási év során a kukorica tekintetében a tápanyag-utánpótláson kívül a gyommentesítésre fektetem a legnagyobb hangsúlyt.

1998-tól a martonvásári Gazdát vetettem, majd mindig kaptam kipróbálás céljából hibrid vetőmagokat, amelyek olyan szépen teljesítettek, hogy nagyobb területen is bekerültek a vetésforgóba – ilyenek voltak az Mv 350-es és az Mv 343-as is. Az utóbbi években az Mv Koppány, és az Mv Tarján hibridek foglalták el a kukorica vetésterületeim 90%-át.

Két évvel ezelőtt, 2017 őszén kaptam először próbaképpen az akkor újdonságnak számító Koregraf nevű vetőmagból, és ez a hibrid azonnal meggyőzött! Öröm volt nézni, ahogy az aratáshoz érkeztünk és a kombájn még csak egyet fordult a táblában, de máris megtelt a magtartálya és villogott a kollégának az ürítéshez…

Azóta természetesen már nagyobb termőterületen is bizonyított a Koregraf, amely erős szárú, betegségekkel szemben ellenálló és sokáig zöld állományt mutat, majd egy pillanat alatt leadja a vizet a tenyészidő végén.”

fotók: Demeter Gábor

“A termésmennyiségekkel elégedett vagyok, hiszen 2018-ban 12,3 t/ha termésátlagunk lett, 2019-ben pedig októberi aratás után 10,5 t/ha átlag sikerült. A Koregraf kukoricahibridet azért is szeretem használni, mert kiválóan alkalmazkodik a mi területi adottságaink mellett és a 9 aranykoronás területeken, agyagos talajokon is jól teljesít.”

“A Koregrafon kívül is van egy új kiszemeltem, amelyet az út mellett haladva láttam meg kitáblázva, ez pedig az Olek. Gyönyörű állományt mutatott a hibrid hasonló adottságú táblán, mint az enyém, így kíváncsian várom majd a Marton Genetics szakembereinek a javaslatait ezzel kapcsolatosan.

Ha egy kicsit elkanyarodunk a kukoricától, fontosnak tartom megemlíteni, hogy idén 28 ha területre vetettem a Marton Genetics portfólió Nemere őszi búzáját, amely gazdaságunkban 7 tonna körüli hektáronkénti átlagot ígér. Ezt a fajtát a betegségekkel szemben tanúsított komplex ellenálló-képessége miatt választottam.

A Marton Geneticsnél a területi képviselőm Szemere Vivien, akivel rendszeresen konzultálni szoktam a vetésidő tekintetében és – korábban már említettem, hogy – mindig nagy örömmel fogadom és kíváncsian próbálom ki az általa javasolt vetőmag-újdonságokat.

Ennél a nemesítőháznál nem szakad meg a kapcsolat a termelőkkel, miután megvásároltuk a vetőmagot, hanem a társaság szakemberei a teljes gazdálkodási év során kijárnak a területre a gazdával határszemlére és érzem a területi képviselő munkáján, hogy mennyire érdekli az aktuális fajta, vagy hibrid teljesítménye az adott körülmények között.

Megnyugtató érzés, hogy alkalmanként növényvédelmi kérdésekben is támaszkodhatom a Marton Genetics munkatársaira – ha röviden kéne mindezt megfogalmaznom, talán azt mondanám: ezt a jó kapcsolatot és megbízható szakmai hátteret véletlenül sem cserélném másra.

A koronavírus-intézkedések kapcsán szerencsére nem érzékeltem semmilyen inputanyag-fennakadást, hiszen én minden évben az aratás után megrendelem a vetőmagot és azt a Marton Genetics rövid határidővel kiszállítja nekem.”